Az elmúlt napokban vívódtam eleget azon, hogy általános kérdések
boncolgatásával folytassam ezt a blogot vagy inkább az emlékezetes esküvőkről
írjak?
Előbbi mellett döntöttem, de a következő bejegyzés tuti
személyes élménybeszámoló lesz. Így talán olvasmányosabb is lesz, meg a
visszaemlékezések felvethetnek újabb és újabb témákat, amelyeket körül lehet
járni.
Azt előre szeretném tisztázni, hogy szerintem nincsen „csak
egy helyes válaszos kérdés” a menyegző szervezésével kapcsolatban, mert
akármennyire is nagy közhely (pont ezért igaz): ahány pár, annyi elképzelés/megvalósítás/kivitelezés.
Minden felmerülő kérdésre minimum két válasz létezik, de jobb felkészülni arra,
hogy számos eshetőséget kell majd mérlegelni.
A kérdésáradatot akkor érdemes felvetni, ha
alapinformációkkal tisztában vagytok, alapdöntéseket
meghoztatok. Eljegyzés
után nekem mindig az a második kérdésem a párhoz, hogy mégis hány főre
terveznek? (Félreértések elkerülése végett, az első nem az, hogy „Jól
meggondoltátok?”, csupán a tervezett dátum érdekel.) A meghívottak száma
ugyanis olyan alapvető kérdéseket befolyásol, mint például a helyszín vagy a
költségvetés. Ugyanakkor elismerem, hogy az időpont is kardinális kérdés,
olyannyira, hogy például a hosszan előre tervező párok már másfél évvel(!) a
nagy nap előtt majdnem mindent lefoglaltak - így eshet meg, hogy kedvenc
ceremóniamesterem 2014 nyarának majd’ minden hétvégéjére elkelt.
Na, de térjünk vissza a hány főt hívjunk meg kérdéskörhöz? A
minap beszélgettem egy szívemhez közel álló személlyel, szóba került
teoretikusan tervezett esküvőjük, és már az első irreális válasznál dobtam egy
hátast. Azt mesélte, az egyetemen azt tanították, hogy annál gazdaságosabb egy
esküvő, minél több a megjelent vendég, ezért ő 300 főre gondolt. Vicc! Ez az
állítás csak akkor lenne igaz, ha mindenki kizárólag nagy mennyiségű/címletű
készpénzzel érkezne, amit persze ajándékként biztosítania az ifjú pár közös
életének zökkenőmentes megkezdéséhez. A szóban forgó oktatót szívem szerint
meginterjúvolnám, hogy milyen hatalmas kudarcok érték az életben, ha kizárólag
a gazdaságossági oldalról közelít meg egy házasságkötést és az ahhoz kapcsolódó
ünneplést?
A fenti és azokhoz hasonló gondolatmenetekkel szembeszállva
szoktam azt mondani, hogy másképp közelítsetek a vendéglistához. Gondoljátok
végig egyenként és együtt, hogy kik
nélkül nem tudjátok elképzelni esküvőtök napját? Ha elkészült a „nélkülük-nem-
lenne- igazi-lista”, akkor kezdődhet a nagy stratégiai tervezés! Lehet, hogy
elsőre nem hangzik olyan jól, de tapasztalataim szerint az előttetek álló
szervezési folyamat kiválóan fejleszti majd kombinációs, logikai és számítási
készségeiteket is. Csak ezután jöhet a következő kérdés: reálisan mennyi pénzt tudtok életetek egyik legszebb napjára áldozni?
A további számításokban már úgyis figyelembe kell venni,
hogy földrajzilag hova tervezitek az esküvőt, a helyszín milyen adottságokkal
rendelkezik (hány fő befogadására képes, milyen az elrendezése, mennyibe kerül,
stb.), milyen alapelvárásaitok vannak.
A meghívottak névsora pedig óhatatlanul fog szűkülni és bővülni is a
tervezés során – az ültetési rendről nem is beszélve, de ez utóbbira picit később
fog sor kerülni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése